2023. május 25-én megjelent a Magyar Közlönyben a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény.
A törvény az (EU)2019/1937 irányelv ( „Whistleblower irányelv”) rendelkezéseit ülteti át a magyar jogba, és megteremti az egyes uniós jogszabályokkal kapcsolatos visszaélést bejelentő személyek hatékony védelmét biztosító minimumszabályokat.
A médiában megjelent Visszaélés-bejelentési törvényként, Panaszbejelentési törvényként, vagy akár Bejelentővédelmi törvényként.
Mely szervezetek kötelesek bejelentési rendszereket kialakítani?
- a panaszok és a közérdekű bejelentések vizsgálatára kötelezett állami és helyi önkormányzati szervek (tv.1. Fejezet);
- a visszaélés-bejelentések vizsgálatára kötelezett egyéb foglalkoztatók (tv. 2. Fejezet).
Foglalkoztató: bárki, aki természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat. Foglalkoztatásra irányuló jogviszony: az, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi.
Belső visszaélés bejelentési rendszert köteles létrehozni minden
- legalább 50 személy foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztató; (Azok akik 50-249 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatnak, a belső visszaélés-bejelentési rendszert közösen is létrehozhatják)
- létszámtól függetlenül pedig az alábbi foglalkoztatók:
- a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 1. § (1) és (1a) bekezdése hatálya alá tartoznak,
- a Magyarországon bejegyzett és az Európai Unió határain kívül engedélyesként vagy üzemeltetőként tengeri olaj- és gázipari tevékenységet folytatnak,
- a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartoznak, vagy
- Magyarország területén tartózkodó magyar és nem magyar lobogójú, üzemben lévő úszólétesítmény üzemeltetői.
Milyen feltételeknek kell megfelelniük a kötelezetteknek?
- a visszaélés bejelentési rendszert a foglalkoztatónál egy erre a célra kijelölt, pártatlan személy vagy szervezeti egység, vagy (Amennyiben a belső visszaélés-bejelentési rendszert a foglalkoztatón belüli személy vagy szervezet üzemelteti, a foglalkoztatónak biztosítania kell ezen személy vagy szerv függetlenségét, összeférhetetlenségét, valamint azt, hogy ezen feladatával kapcsolatban se közvetlenül, sem pedig közvetetten ne legyen utasítható, és számon kérhető.)
- szerződés keretében bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szervezet működtetheti. (Amennyiben a belső visszaélés-bejelentési rendszert bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szervezet működteti, a megfelelő garanciákat szerződés keretében szükséges meghatározni.)
Mi lehet a visszaélés-bejelentés tárgya?
A belső visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.
Ki tehet bejelentést?
- a foglalkoztató által foglalkoztatott,
- az a foglalkoztatott, akinek a foglalkoztatónál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt, és
- a foglalkoztatóval foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött.
- az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolatban áll,
- a foglalkoztató tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a foglalkoztató ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is,
- a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy,
- a foglalkoztatónál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes,
- a foglalkoztatóval jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és
- az a személy, akinek jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a foglalkoztatóval megszűnt.
Adatvédelmi elvárások
A törvény részletes adatvédelmi szabályokat fogalmaz meg a bejelentő, a bejelentésben érintett személy személyes adataira vonatkozóan. Az adatok tárolhatóságára vonatkozóan, és a hozzáférési jog gyakorlására vonatkozóan.
Gyakorlati szempontból lényeges szabály, hogy a kezelt adatok (ideértve bármely adatot, nem csak személyes adatot) más államba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kizárólag a továbbítás címzettje által tett, a bejelentésre vonatkozó, e törvényben foglalt szabályok betartására irányuló jogi kötelezettségvállalás esetén és a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével kerülhet sor.
A bejelentő védelme
A törvény védelmi intézkedésként szabályozza a megtorlás tilalmát. Eszerint minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés (pl. felfüggesztés, a csoportos létszámcsökkentés, a felmondás, előléptetés megtagadása, bércsökkentés, képzés megtagadása, negatív teljesítményértékelés), amelyre a bejelentés egyébként jogszerű megtétele miatt került sor, jogellenesnek minősül.
A visszaélés-bejelentési rendszer létrehozásának elmulasztása esetén alkalmazandó szankciók, ellenőrző hatóság
A visszaélés-bejelentési rendszerek létrehozását, és a bejelentések megfelelő kivizsgálásával kapcsolatos fent ismertetett foglalkoztatókat terhelő kötelezettségek teljesítését a foglalkoztatás felügyeleti hatóság ellenőrzi.
A törvényben foglalt kötelezettségek megsértéséért a foglalkoztatókat a foglalkoztatás felügyeleti hatóság szankcionálhatja figyelmeztetéssel és további foglalkoztatás megtiltásával.
Továbbá, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 206/A. §-ban kiegészül a „bejelentő üldözése” tényállással.
Eszerint, aki a törvény szerinti közérdekű bejelentés vagy visszaélés-bejelentés miatt a közérdekű bejelentővel vagy a visszaélés bejelentőjével szemben a törvény szerinti hátrányos intézkedést tesz, és aki a törvény szerinti visszaélés-bejelentés megtételét akadályozza vagy megkísérli akadályozni, szabálysértést követ el.
Mindemellett érdemes figyelni arra is, hogy a nem megfelelően kialakított visszaélés-bejelentési rendszerek által okozott jogsérelem más szabályozó hatóságok vizsgálatát eredményezheti, így például a bejelentők személyes adatai jogellenes felhasználása, vagy nem megfelelő védelme, nyilvánosságra kerülése esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálatát, amely esetlegesen adatvédelmi bírság kiszabásával járhat.
Ha megoldást keresel, kattints a képre az elérhető szolgáltatásokért!
